Nincs találat

A tény, hogy egy Krisztusi-Levél vagytok olyan világosan ragyog, mint a nap (olyan világos, mint a nap)! Ez az, amiről a szolgálatunk szól. Az Isten Szelleme az élő tinta. A Szellem okozta minden benyomás a szíven az, ami állandóságot, folyamatosságot ad ennek a párbeszédnek (beszélgetésnek). Nem a törvény nyelvét beszéljük itt; ez sokkal dinamikusabb és állandóbb, mint a kőbe vésett betűk; ez a párbeszéd bele van hímezve a lelkiismeretetekbe. (Ez az eredeti életed (az élet, amire teremtve lettél), amit a kegyelem visszhangoz benned!)

2 Korintus 3:3

Hangot adunk a bölcsesség szavainak, ami csendben el volt rejtve időtlen korokig; egy titok, ami felfedi Isten Mester tervét, amivel megváltja (megmenti) az Ő dicsőségét az emberben.

1 Korintus 2:7

Sem a politikusoknak, sem a teológusoknak fogalmunk sem volt erről a titokról (az emberiség Krisztussal való egybefonódásáról), ha lett volna, akkor soha sem feszítették volna meg az Urat, akinek a halála megváltotta (megmentette) a dicsőségünket!

1 Korintus 2:8

Ez nevetséges! Kikhez beszélek itt? Szellemi csecsemők vagytok pusztán, beleragadva a lélek uralta testi üzemmódba, úgy beszéltek mint a csecsemők? (Szentimentális halandzsákat turbékoltok arról, hogy ki a kedvenc prédikátorotok, ahelyett, hogy felfedeznétek, hogy kik vagytok Krisztusban!)

1 Korintus 3:1

Tejjel tápláltalak benneteket, és most ennyi idő után úgy tűnik, hogy nincs igényetek, sem kapacitásotok az evangélium húsához (a kemény eledelhez). Amíg a lélek uralta testi üzemmód tejes diétáján maradtok (Krisztust pusztán csak egy emberi szempontból látva [nézd meg a 2 Kor.5:16-ot]), nem tudjátok megemészteni a hús üzenetet, ami a Krisztussal való egységetekben végződik és lepleződik le! (Óriási különbség van Krisztus történelmi és érzelgős látása és az Evangélium kijelentésének felismerése között. Ez a kegyelem misztériuma: Isten kinyilatkoztat bennünket Krisztusban. Krisztussal összekötött bennünket már az idő kezdete előtt. Jézus nem mint egy egyén halt meg. A mi halálunkat halta, és mi Vele együtt feltámadtunk.)

1 Korintus 3:2

A heves vitáitok és a megosztottságok bizonyítja, hogy teljesen eltévesztettétek az Evangélium lényegét! Úgy viselkednek, mint bármely más szellemileg meg nem világosodott személy, vallásos megszállottként kicsinyes párt politikával (pártoskodással) megkötözve, miközben eltévesztitek az üzenet lényegét.

1 Korintus 3:3

Hát nem látjátok, hogy ez nem Pálról vagy nem Apollósról vagy bármilyen más tanítóról szól, akivel szeretnétek összekötni (társítani) magatokat? Nem azért vagyunk itt, hogy az egyik kijátssza a másikat, és egy kétségbeesett próbálkozással megpróbáljon megnyerni benneteket (a szavazataitokat) ahhoz, hogy a ‘csoportunkhoz’ csatlakozzatok. (ApCsel 19:1)

1 Korintus 3:4

Apollósnak és nekem is ugyanaz a feladatunk: értetek vagyunk itt, azért hogy hatással legyünk a hitetekre, hogy felfedezzétek magatokat Krisztusban. Mindenki egyformán magajándékozott Őbenne. (Nézzed meg a 21-es és 22-es verseket)

1 Korintus 3:5

Én ültettem, azzal, hogy az evangéliumot elhoztam nektek először, majd Apollós öntözte a magot a felétek való szolgálatában; de Isten okozza azt, hogy a Krisztusi élet meggyullad és növekszik bennetek.

1 Korintus 3:6

Ha mindaz amit elértünk csak annyi, hogy benneteket hozzánk, mint egyénekhez kapcsolunk, akkor elbuktunk (sikertelenek lettünk); aki ültet nem fontosabb, mint az, aki öntöz; ez az egész nem rólunk, hanem rólatok szól, hogy felismerjétek, hogy Isten munkálkodik bennetek. (A szolgálatunknak csak egy célja van: hogy felfedje Krisztus bennetek! Nézzed meg Pál sürgetését a Filippi 2:12-ben, „nem csak a jelenlétemben, hanem sokkal inkább a távollétemben, fedezzétek fel az üdvösségetek teljes mértékét: Isten munkálja bennetek mindazt, hogy akartok és cselekedtek!” Ez a „kimunkálni a saját üdvösségeteket”-nek semmi köze a kötelességtudat vezérelt, akaraterőre korlátozott munkavégzés törvényéhez. Ez annak a felfedezése, hogy Ő munkálkodik benned; energizál téged mind a vággyal és képességgel arra, hogy Ő kifejezze magát benned.)

1 Korintus 3:7

A személyes megbízásatásunk nem helyez senkit a másik fölé; pontosan ugyan az a küldetése van mindnyájunknak; hogy mennyire vagyunk sikeresek vagy sikertelenek abban, arról mindenki maga számol el.

1 Korintus 3:8

Mi (akik szolgálunk felétek) Isten alkalmazottai vagyunk. Ti az Isten szántóföldje (mezőgazdasági területe) vagytok; vagy egy másik összefüggésben; ti vagytok az Ő épülete, Ő az építésze és a (kivitelező) mérnöke az Őáltala alkotott (megtervezett) életeteknek.

1 Korintus 3:9

Ő kegyelme miatt van minden képességem (egyedül az Ő kegyelme az, ahonnan a képességeim származnak); az Ő ajándéka minősít engem (Az Építőmesteri bizonyítványomat nem a kíválóságom jutalmaként kaptam egy egyetemen!). A hit alap amit az életetekbe lefektettem bizonyítja ezt. Így hát a következő ember (szolgáló) különös (extra) óvatossággal építsen erre, úgy, mint ami összhangban van azzal, amit a kegyelem kommunikál. (Egyedül a kegyelem határozza meg és inspirálja az Újszövetségi szolgálatot.)

1 Korintus 3:10

Jézus Krisztus az egyetlen alap (fundamentum); semmi, amit esetleg bárki más tanít nektek nem helyettesítheti őt.

1 Korintus 3:11